Boçkai üsyanı Transilvaniya zadəganı və knyazı mac István Bocskai rəhbərliyi ilə Habsburq monarxiyasının Macarıstandakı

Boçkai üsyanı — Transilvaniya zadəganı və knyazı (mac. István Bocskai) rəhbərliyi ilə Habsburq monarxiyasının Macarıstandakı mərkəzləşdirici və katolikləşdirici siyasətinə qarşı baş vermiş silahlı üsyan. Bu üsyan Macarıstan və Transilvaniyada dini azadlıqların və yerli zadəgan hüquqlarının qorunması məqsədilə aparılmış və ilə nəticələnmişdir.

Boçkai üsyanı

Uzun Türk Müharibəsi və

Cenevrədə üzərindəki Boçkainin heykəli

Tarix

28 sentyabr 1604 – 23 iyun 1606
(1 il, 8 ay, 3 həftə və 5 gün)

Yeri

Transilvaniya

Nəticəsi

Münaqişə tərəfləri

Müqəddəs Roma imperiyası

Avstriya

İspaniya
Serblər
, İtalyan, Alman muzdlular

Hayduk və Macarlar tərəfdarları və azlıqların (əsasən Slovaklar və Rusinlər) üsyançıları
Transilvaniya
Moldaviya
Osmanlı imperiyası
Krım xanlığı

Komandan(lar)

II Rudolf (Müqəddəs Roma imperatoru)

Balaj Nemeti †

Sokulluzadə Lələ Mehmed Paşa

Tərəflərin qüvvəsi

60,000

40,000

Boçkai üsyanı Macarıstanda və Transilvaniyada dini tolerantlıq və zadəgan muxtariyyətinin müdafiəsi baxımından mühüm hadisə sayılır. Bu üsyan Habsburqların Macarıstanda mərkəzləşdirici siyasət aparmaq imkanlarını zəiflətdi və protestant cərəyanların qorunmasına töhfə verdi. Eyni zamanda, bu üsyan gələcəkdəki (XVII–XVIII əsr) ideoloji və siyasi əsasını təşkil etmişdir.

Arxa fon

XVI əsrin ikinci yarısında Macarıstan torpaqları üç yerə bölünmüşdü: Kral Macarıstanı – Habsburqların nəzarətində, Osmanlı Macarıstanı – Osmanlıların birbaşa idarə etdiyi ərazilər, Transilvaniya knyazlığı – Osmanlıya vassal, lakin daxili muxtariyyətə malik dövlət. Bu bölgü Habsburq və Osmanlı imperiyaları arasında daimi müharibələrə səbəb olurdu. Xüsusilə Uzun Türk müharibəsi (1593–1606) dövründə Habsburq orduları Macarıstan və Transilvaniya ərazilərində ciddi dağıntılar törətmişdi.

Habsburq imperatoru II Rudolf (r. 1576–1612) Katolik İslahatı çərçivəsində Macarıstanda protestantlara qarşı təzyiqləri artırmış, Transilvaniya və Şərqi Macarıstandakı protestant zadəganları və kəndlilər mərkəzi hakimiyyət tərəfindən sıxışdırılmışdır. Vergilərin artırılması və zadəganların siyasi hüquqlarının məhdudlaşdırılması da narazılıqları artırmışdı.

Üsyanın başlanması və gedişi

1604-cü ildə Boçkai öz ordusunu toplamağa başlamışdır. Onun qüvvələrinə çoxlu sayda protestant zadəgan, kəndli və keçmiş Osmanlı vassalları qoşulmuşdur. Boçkai həm də hayduk adlanan silahlı kəndli döyüşçüləri ətrafında toplamışdır və qısa müddət ərzində Macarıstanın şərq hissəsinə nəzarət etməyə başlamışdır. Boçkai Osmanlılarla diplomatik əlaqə quraraq onların siyasi dəstəyini almışdır. Osmanlılar Boçkaini Transilvaniya knyazı və Macarıstan kralı kimi tanımışdır. Bu, Habsburqlar üçün ciddi təhdid olmuşdur.

Üsyanın səbəbləri
Dini təzyiqlər	Sosial və iqtisadi narazılıqlar	Siyasi səbəblər
Protestant əhalinin, xüsusilə kalvinistlərin katolikləşdirilməsi siyasəti	Uzunmüddətli müharibələrin fəsadları: kənd təsərrüfatının dağılması, ağır vergilər	Transilvaniya və Şərqi Macarıstan zadəganlarının öz muxtariyyətlərini və xüsusi hüquqlarını qorumaq istəyi
Kilsələrin müsadirə olunması və katolik rahiblərə verilməsi	Habsburq ordusunun yerli əhalidən ərzaq və sığınacaq tələbi	Habsburqların mərkəzləşdirici siyasətinə qarşı müqavimət
Dini azadlıqların məhdudlaşdırılması	Zabit və əsgərlərin kəndlilərə qarşı zorakılığı	Boçkainin imperator tərəfindən xəyanətdə ittiham olunaraq mülklərindən məhrum edilməsi

Nəticəsi

1606-cı ildə Habsburqlar Boçkai ilə danışıqlara məcbur oldular. Nəticədə Vyana müqaviləsi imzalandı. Bu müqaviləyə əsasən:

Protestantlara dini azadlıq verildi
Zadəganların hüquqları və mülkiyyətləri bərpa olundu
Boçkai Transilvaniyanın və Şərqi Macarıstanın knyazı kimi tanındı
Habsburq məmurlarının bölgəyə müdaxiləsi məhdudlaşdırıldı

Eyni ildə Habsburqlarla Osmanlılar arasında Jitvatorok müqaviləsi də bağlanaraq Uzun Türk Müharibəsinə son qoyuldu.

İstinadlar

Finkel, Caroline (1988). The Administration of Warfare: The Ottoman Military Campaigns in Hungary, 1593-1606. Vienna: VWGÖ. ISBN
"Zsigmond Báthori, Michael the Brave, and Giorgio Basta".
Acsady, Ignacz: Magyarország három részre oszlásának története (1526–1608)[History of Hungary 1526-1608.]In: Szilagyi, Sándor [editor] :A magyar nemzet története[History of the Hungarian nation] Ötödikik köteyvFifth S voluok] Budapest.1898. Atheneu http://mek.oszk.hu/00800/00893/html/
Szádeczky Kardoss, Lajos:Erdély és Mihály vajda története [History of Transsylvania and Mihail Vitezaul], 1595-1601. oklevéltárral. 1893. https://archive.org/details/erdlysmihl00szuoft
Finkel, Caroline (1988). The Administration of Warfare: The Ottoman Military Campaigns in Hungary, 1593-1606. Vienna: VWGÖ. ISBN
"Főbenjáró perbe fogják gróf Illésházy Istvánt [Conception trial of Istvan Illeshazy]". Múlt-kor történelmi magazin. September 13, 2004. 2020-11-10 tarixində arxivləşdirilib.
"1593-ban lett Felső-Magyarország kormányzója és Kassa parancsnoka. A kassai Szent Erzsébet dómot 1604. január 6-án Barbiano segédletével foglalták el a katolikusok. Három nappal később Belgiojoso a kisszebeni templomot is elfoglalta." [about general Barbiano's church consfications]. https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Barbian_Belgiojoso
Benda Kálmán: Habsburg politika és rendi ellenállás a XVII. század elején. [Habsburg policy and resistance of the Estates in the XVII. century in Hungary] Történelmi Szemle, 13. évf. (1970) 404–427.; uő: A Kálvini tanok hatása a magyar rendi ellenállás ideológiájár[Effectaof the Calvinism to the resistance of the Estates] °.Helikon, 16. évf. (1971) 322–330.
Miklós Nyakas recently reminded in his cited study that according to one of Szamosközy's previously unused data, "one of the first" clashes took place here, but also after the siege of Nagykerek: Ferenc Thuri and his fifty "drabant" heading for Varad He is taken prisoner on or 9. Later they switch to Bocskai. Nyakas Miklós Bocskai birtokszervezéséről és annak esetleges politikai hátteréről, később a Sólyomkő alatti összecsapásról: Nyakas Miklós: Bocskai birtokai Biharban a 16. és 17. század fordulóján. In Bocskai és kora… Tanulmányok a Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója alkalmából. Főszerkesztő: Czigány István. Szerkesztők: Bertók Krisztina–Kisteleki Károly. Martin Opitz, Budapest, 2005, [27]–40.
Gömöry Gusztáv, az álmosdi ütközet [battle of Álmosd] 1604 október 15-én (Hadt. Közl. 1891. évf. 710.)
NAGY LÁSZLÓ: Okmányok a Bocskai szabadságharc idejéből. HK. 1956. 1. évf. 315–317. Anno 1604 17 Octobris. Missiles Georgii Jacomi Barb[ian]o comitis de Belgi[ojos]o ad comitem Stephanum de Bathori, venditionem et proditionem patriae per Stephanum Bocskay attentatam detegentis et explicantis, scriptae
Benda Kálmán–Kenéz Győző: Barbiano generális jelentése a Bocskai-szabadságharc első hónapjairól.[Benda, Kalman-Kenez, Győző: Count Barbiano detailed report to the Hofkriegsrat about first month of Bocskai uprising]. In Hajdu Bihar megyei muzeumok kozlemenyei 19.szam. Hajduk a magyar történelemben[Hajdus in the Hungarian history] II. Debrecen 1972. 5-29. p
Lippay Balázs és Némethy[or Nemeti] Balázs hajdúkapitányok kiáltványa a bányavárosokhoz, hogy fogjanak fegyvert a német iga lerázására[Lippay-Nemeti manifeso to the Hungarian mining towns to join them]. In: Magyar Történeti Szöveggyűjtemény 1526-1790. I. Volume. Editor Istvan Sinkovics 278-279.p
Basta was ordered to deal with Bocskai's uprising. In: Basta György hadvezér levelezése és iratai.[Giorgio Basta military leader's reports, letters and documents]. Volume II. Editor and translator: Veress, Endre. Budapest, Akadémiai Kiadó, 522 pp. https://archive.org/stream/bastagyrgyhadv02bastuoft#page/521/mode/1up
Basta's letter to San Clemente Spanish Ambassador in Prague about his battles against Bocskai. 18th of December in 1604. In: Basta György hadvezér levelezése és iratai.[Giorgio Basta military leader's reports, letters and documents]. II. Volume. 1602-1607 Editor and translator: Dr. Veress, Endre. Budapest, 1913. Akadémiai Kiadó 543 p
Basta 1604. évi támadó hadjárata Bocskay ellen.[Basta's attack against Bocskai in November 1604)]. In: Bánlaki, József(https://hu.m.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1nlaky J%C3%B3zsef) : A magyar nemzet hadtörtenelme. I–XXII. Volume, Budapest, 1928–1942 Grill Károly Könyvkiadó[Volume XV]. online: https://mek.oszk.hu/09400/09477/html/0015/1194.html
"Ferenc Rhedey" (macar). October 2019. İstifadə tarixi: 22 May 2021.
"Map of the uprising". İstifadə tarixi: 21 May 2021.
Basta's letter about his mercenaries are about to disperse. 17. Aprlis 1605. In: Basta György hadvezér levelezése és iratai.[Giorgio Basta military leader's letters and documents]. II. Volume. 1602-1607 Editor and translator: Dr. Veress, Endre. Budapest, 1913. Akadémiai Kiadó 647 p
Basta's letter from Pozsony (17. June 1605) . In: Basta György hadvezér levelezése és iratai.[Giorgio Basta military leader's letters and documents]. II. Volume. 1602-1607 Editor and translator: Dr. Veress, Endre. Budapest, 1913. Akadémiai Kiadó, p. 689.

Ədəbiyyat

Bánlaki, József: A magyar nemzet hadtörtenelme. I–XXII. Volume, Budapest, 1928–1942 Grill Károly Könyvkiadó Volume XV
Basta György hadvezér levelezése és iratai.[Giorgio Basta military leader's letters and documents]. II. Volume. 1602-1607 Editor and translator: Dr. Veress, Endre. Budapest, 1913. Akadémiai Kiadó 974 p
Benda, Kalman: Bocskai 1557–1606. First edition 1942, Second edition 1993. Budapest
Benda, Kalman: Habsburg-abszolutizmus és rendi ellenállás a XVI–XVII. században(The Habsburg absolutism and the resistance of the Estates in Hungary in the XVI-XVII centuries) Tankönyvkiadó, Bp., 1975
Benda Kálmán–Kenéz Győző: Barbiano generális jelentése a Bocskai-szabadságharc első hónapjairól. In: Hajdu Bihar megyei muzeumok kozlemenyei 19.szam. Hajduk a magyar történelemben II. Debrecen 1972. 5-29. p
Benda Kálmán–Péter Katalin: Az országgyűlések a kora újkori magyar történelemben; MTA Történettudományi Int–OPI, Bp., 1987
Benda Kalman:Bocskai szabadsagharc. Budapest, 1955, 159 p
Bocskai István levelei(Letters of Istvan Bocskai) (1992)
Csonka, Ferenc. Bocskai kíséretében a Rákosmezőn. Budapest. 1988. ISBN .
Dobos Sándor. "Kitör a Bocskai-felkelés (1604)". 2010-10-02. İstifadə tarixi: 2017-09-02.
Istvánffy, Miklós Historianum de rebus Ungaricis libri. 1622 (Nicolai IsthuanfI Pannoni Historiarum de rebus Vngaricis libri 34, Antoni Hierati, 1622
Nagy László: Hajdúvitézek. Bp. 1986. 160-161
Nagy Laszlo: Bocskai es kora. Tanulmanyok a Bocskai szabadsagharc 400 adik evfordulojara. Martin optik kiado, Budapest, 2005. 114p
Nagy László. Bocskai István a hadak élén. Budapest. 1981. ISBN .
Nagy, Laszlo(editor): Iratok Bocskai István és kora történetéhez. Debrecen 2005. 257 p[Documents the time of István Bocskai and his contemporaries. A plenty of letter what connect to Bocskai uprising from 45 p some in Latin]Arxivləşdirilib 2011-12-15 at the Wayback Machine
Papp Sándor. Török szövetség – Habsburg kiegyezés. Budapest. 2015. ISBN .
p Sinkovics(editor) :Magyar Történeti Szöveggyűjtemény[History text about the Hungarian History 1526-17901526-1790. I. Volume. Editor Istvan Sinkovics. Szeged 1968. Tankönyvkiado. 554.]
Szerecz Miklós: Vitézség tükrei. Zrínyitől Rákócziig. – kézirat

[1] Finkel, Caroline (1988). The Administration of Warfare: The Ottoman Military Campaigns in Hungary, 1593-1606. Vienna: VWGÖ. ISBN

[2] "Zsigmond Báthori, Michael the Brave, and Giorgio Basta".

[3] Acsady, Ignacz: Magyarország három részre oszlásának története (1526–1608)[History of Hungary 1526-1608.]In: Szilagyi, Sándor [editor] :A magyar nemzet története[History of the Hungarian nation] Ötödikik köteyvFifth S voluok] Budapest.1898. Atheneu http://mek.oszk.hu/00800/00893/html/

[4] Szádeczky Kardoss, Lajos:Erdély és Mihály vajda története [History of Transsylvania and Mihail Vitezaul], 1595-1601. oklevéltárral. 1893. https://archive.org/details/erdlysmihl00szuoft

[5] Finkel, Caroline (1988). The Administration of Warfare: The Ottoman Military Campaigns in Hungary, 1593-1606. Vienna: VWGÖ. ISBN

[6] "Főbenjáró perbe fogják gróf Illésházy Istvánt [Conception trial of Istvan Illeshazy]". Múlt-kor történelmi magazin. September 13, 2004. 2020-11-10 tarixində arxivləşdirilib.

[7] "1593-ban lett Felső-Magyarország kormányzója és Kassa parancsnoka. A kassai Szent Erzsébet dómot 1604. január 6-án Barbiano segédletével foglalták el a katolikusok. Három nappal később Belgiojoso a kisszebeni templomot is elfoglalta." [about general Barbiano's church consfications]. https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Barbian_Belgiojoso

[8] Benda Kálmán: Habsburg politika és rendi ellenállás a XVII. század elején. [Habsburg policy and resistance of the Estates in the XVII. century in Hungary] Történelmi Szemle, 13. évf. (1970) 404–427.; uő: A Kálvini tanok hatása a magyar rendi ellenállás ideológiájár[Effectaof the Calvinism to the resistance of the Estates] °.Helikon, 16. évf. (1971) 322–330.

[9] Miklós Nyakas recently reminded in his cited study that according to one of Szamosközy's previously unused data, "one of the first" clashes took place here, but also after the siege of Nagykerek: Ferenc Thuri and his fifty "drabant" heading for Varad He is taken prisoner on or 9. Later they switch to Bocskai. Nyakas Miklós Bocskai birtokszervezéséről és annak esetleges politikai hátteréről, később a Sólyomkő alatti összecsapásról: Nyakas Miklós: Bocskai birtokai Biharban a 16. és 17. század fordulóján. In Bocskai és kora… Tanulmányok a Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója alkalmából. Főszerkesztő: Czigány István. Szerkesztők: Bertók Krisztina–Kisteleki Károly. Martin Opitz, Budapest, 2005, [27]–40.

[10] Gömöry Gusztáv, az álmosdi ütközet [battle of Álmosd] 1604 október 15-én (Hadt. Közl. 1891. évf. 710.)

[11] NAGY LÁSZLÓ: Okmányok a Bocskai szabadságharc idejéből. HK. 1956. 1. évf. 315–317. Anno 1604 17 Octobris. Missiles Georgii Jacomi Barb[ian]o comitis de Belgi[ojos]o ad comitem Stephanum de Bathori, venditionem et proditionem patriae per Stephanum Bocskay attentatam detegentis et explicantis, scriptae

[12] Benda Kálmán–Kenéz Győző: Barbiano generális jelentése a Bocskai-szabadságharc első hónapjairól.[Benda, Kalman-Kenez, Győző: Count Barbiano detailed report to the Hofkriegsrat about first month of Bocskai uprising]. In Hajdu Bihar megyei muzeumok kozlemenyei 19.szam. Hajduk a magyar történelemben[Hajdus in the Hungarian history] II. Debrecen 1972. 5-29. p

[13] Lippay Balázs és Némethy[or Nemeti] Balázs hajdúkapitányok kiáltványa a bányavárosokhoz, hogy fogjanak fegyvert a német iga lerázására[Lippay-Nemeti manifeso to the Hungarian mining towns to join them]. In: Magyar Történeti Szöveggyűjtemény 1526-1790. I. Volume. Editor Istvan Sinkovics 278-279.p

[14] Basta was ordered to deal with Bocskai's uprising. In: Basta György hadvezér levelezése és iratai.[Giorgio Basta military leader's reports, letters and documents]. Volume II. Editor and translator: Veress, Endre. Budapest, Akadémiai Kiadó, 522 pp. https://archive.org/stream/bastagyrgyhadv02bastuoft#page/521/mode/1up

[15] Basta's letter to San Clemente Spanish Ambassador in Prague about his battles against Bocskai. 18th of December in 1604. In: Basta György hadvezér levelezése és iratai.[Giorgio Basta military leader's reports, letters and documents]. II. Volume. 1602-1607 Editor and translator: Dr. Veress, Endre. Budapest, 1913. Akadémiai Kiadó 543 p

[16] Basta 1604. évi támadó hadjárata Bocskay ellen.[Basta's attack against Bocskai in November 1604)]. In: Bánlaki, József(https://hu.m.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1nlaky J%C3%B3zsef) : A magyar nemzet hadtörtenelme. I–XXII. Volume, Budapest, 1928–1942 Grill Károly Könyvkiadó[Volume XV]. online: https://mek.oszk.hu/09400/09477/html/0015/1194.html

[17] "Ferenc Rhedey" (macar). October 2019. İstifadə tarixi: 22 May 2021.

[18] "Map of the uprising". İstifadə tarixi: 21 May 2021.

[19] Basta's letter about his mercenaries are about to disperse. 17. Aprlis 1605. In: Basta György hadvezér levelezése és iratai.[Giorgio Basta military leader's letters and documents]. II. Volume. 1602-1607 Editor and translator: Dr. Veress, Endre. Budapest, 1913. Akadémiai Kiadó 647 p

[20] Basta's letter from Pozsony (17. June 1605) . In: Basta György hadvezér levelezése és iratai.[Giorgio Basta military leader's letters and documents]. II. Volume. 1602-1607 Editor and translator: Dr. Veress, Endre. Budapest, 1913. Akadémiai Kiadó, p. 689.